Több makro-tényező is kedvezően befolyásolta azt, hogy Luther Márton a tanításaival képes volt alapjaiban megrengetni a katolikus egyházat. Kezdjük az események hátterével.

A középkorban a pápa és a püspökei feltételekhez kötötték az üdvösség elérését, amelyet az átlagemberek különféle módokon, áldozatokon és adóformákon keresztül érhettek el: lényegében ez volt a gazdasági modell. A kereszténység kezdetben nem igényelt templomokat, papokat, kellékeket. Ehhez képest 313-től az 1400-as évekig a katolikus egyház olyan megkérdőjelezhetetlen hatalomra tett szert, ami a mindennapokat teljes mértékben átszőtte. Azzal, hogy a kereszténység rómaivá vált, új éra köszöntött be. A kereszténység rómaivá azért vált, mert egyrészt Constantinus megkeresztelkedett (313), másfelől azért, mert a Római Birodalom erre kedvező táptalajt biztosított a szellemi háttere miatt. A Római Birodalom bukása (476) után pedig az addigra felépített egyházi rendszer sikerrel működtette tovább a fent említett konstrukciót.

Miért tudta 313-1400 között fenntartani az egyház a hatalmát?

Az emberek miatt. Egyrészt azok miatt, akik működtették a rendszert, hiszen vagy elemi, anyagi érdekük fűződött hozzá, vagy épp a családjuk féltése miatt alkalmazkodtak. A másik és jelentős ok az, hogy nagyon kevesen tudtak latinul. Tehát közel 1000 év távlatában egy szinte tökéletes gépezet tudott több millió embert befolyásolni a tájékozatlanság miatt is. A pápa és a püspökök alakították a narratívát.

A katolikus egyház kizárólagosságot formált a latin nyelvű szövegek és elsősorban a Biblia fő értelmezéséhez. Tekintve, hogy az emberek többsége egy szót sem értett belőle, megkérdőjelezni sem tudták. Aki pedig megkérdőjelezte, eretneként gyorsan a halálát lelte. Az emberek azt az értelmezést fogadták el, amit készen kaptak az egyház vezetőitől. Az egyéni véleményre, gondolatokra az igény nulla felé tendált az egyház részéről.

Ráadásul minden hétköznapi teendőhöz papra volt szükség, pontosan emiatt a rendszer egyik titka az, hogy könnyedén ellenőrizhető volt a hívek élete és gondolatvilága. Sokan hagyták a vagyonukat az egyházra bűnbocsánatért. Az egyház képviselői pazar palotákban, fényűző életet éltek mások vagyonának elkobzása révén is annak ellenére, hogy maga Krisztus is figyelmeztetett a gazdagság veszélyeire. A rendszer harmadik titka pedig az volt, hogy a hitrendszer vagy épp nevezzük őket csak mintázatoknak, családon és kis közösségen belül öröklődtek, azon az esetlegesen zárt szinten is megtörtént a fenyítés az előírások megszegéséért, ahol esetleg az egyház figyelő tekintete épp nem volt jelen.

Luther Márton

Miért és hogyan sikerült Luthernek megrengetnie a katolikus egyházat?

Egy alku megdöntésével. Ez volt az alku: „ha ezt teszed, Tied az üdvösség, ha nem teszed, a pokolra jutsz.”

Luther legfontosabb felismerése Pál rómaikhoz intézett levele, amelyben lényegében az áll: az embert kizárólag a Krisztusba vetett hite mentheti meg. Az előzményekben leírt szisztéma a tevőlegességen alapul: tenni, adni, átadni kell valamit annak érdekében, hogy az üdvösség megtörténjen. Mindezt az egyháznak vagy az egyházon keresztül. Ezzel szemben Pál levele kimondja: elég a Krisztusba vetett hit.

Sem papokra, sem áldozatokra, sem adókra nincs szükség. A keretrendszer, a csillogó apparátus a fenti tükrében tehát felesleges.

A botrány gyorsan kitört és a katolikus egyház visszautasította Luther tanait. Luther válasza sem késett azzal, hogy nem ismeri el autoritásnak az egyházfőt. Ha valami nem szerepel a Bibliában, akkor milyen alapon formál a katolikus egyház jogot arra, hogy embereket befolyásoljon és károsítson meg velük? Márpedig az egyház eszközkészlete és fent említett üzleti modellje nem szerepelt a Bibilában. Luther szerint az egyetlen irányadó a Biblia.

Ezzel együtt a reformáció egyik legfontosabb üzenete, hogy a kereszténység nem római, amire az egyház alapozza a tanait.

Miért úszta meg Luther a máglyahalált?

Bárki, aki hasonlót lépett volna, mint a teológus és professzor Luther Márton, pillanatok alatt a máglyán találta volna magát. Luther viszont tudta, hogy rendszer ellen kizárólag egy másik rendszerrel tud fellépni, azaz:

1. Lefordította a Bibliát németre és így bárki el tudta olvasni, aki értett németül. Ezzel a saját felelősség kérdésköre is felmerült. Az olvasottak tükrében tudsz gondolatokat formálni. Te magad mondhatsz véleményt. Ez merőben új jelenség volt. A szabad gondolkodás általában párbeszédet eredményez.
2. Közrejátszott a gyorsaság és így a szerencse is. Az akkoriban viszonylag fiatalnak számító (kb. 50 éves múltra visszatekintő) könyvnyomtatással gyorsabban tudta terjeszteni a tanait, mint addig bárki más. Luther a katolikus egyház számára aggasztó gyorsasággal tudott híveket szerezni és így közösséget építeni. Mire a pápa lépett volna, már mindenki tudott Lutherről és a tanairól.
3. A harmadik ok pedig a német hercegek által biztosított védelem. Ne feledjük, hogy Németország akkoriban nem egy ország volt, hanem államok nem túl szoros szövetsége. Nem volt egy központi entitás. Az egyháznak ott is voltak földjei, adót szedtek és saját helyi püspököket neveztek ki. Ez utóbbiba sem volt beleszólásuk az ottélőknek. Luther révén a hercegeknek felcsillant a remény, hogy változtassanak ezen az igen kedvezőtlen helyzeten – végül sikerrel.

+1. Luther attitűdje komoly szerepet játszott a folyamatban. Képzelje el a kedves olvasó, mekkora lelkierőt és elszántságot igényelt az Luthertől, hogy kezdetben teljesen egyedül egy birodalom méretű entitással szembeszálljon? 

A lutheránus egyház térhódítása egy újabb jelenséget hozott magával. Azzal, hogy a Bibliát végre egyénileg is lehetett értelmezni, törvényszerűen Luther tanait is megkérdőjelezték mások és újabb egyházak jöttek létre. 

A kép forrása ide kattintva.