Magyarország történetében az árvizek mindig komoly kihívást jelentettek, különösen a Duna és a Tisza menti területeken. A történelmünk során több nagy árvíz is sújtotta az országot. Dióhéjban a legjelentősebbek:
1838-as dunai árvíz ("Pesti árvíz")
Ez volt Magyarország egyik legpusztítóbb árvize, főként Pestet sújtotta. A Duna 1838 márciusában kilépett a medréből, és hatalmas pusztítást okozott. A jeges ár több ezer épületet rombolt le, és több száz ember vesztette életét. Többek között ez az árvíz indította el Pest-Buda modern városszerkezetének kialakulását.
Johann Hürlimann: Árvíz a pesti Színház-téren, 1838 (színezett akvatinta)
1879-es szegedi árvíz
Szeged történetének legnagyobb katasztrófája volt az 1879 márciusi árvíz, amikor a Tisza áttörte a gátakat. Az árvíz után Szegedet gyakorlatilag újjá kellett építeni. Több, mint 60.000-en váltak otthontalanná, és közel 150 ember vált a hullámsír áldozatává.
1954, áradás a Dunán
1954 júniusban, a rendkívüli esőzések következtében a Duna vízszintje drasztikusan megemelkedett, és több helyen is gátszakadást okozott, különösen a Szigetköz térségében. Ásványrárónál, Kisbodaknál és Dunakilitinél is átszakadtak a védőgátak. Több, mint 2000 épület rongálódott meg és kb. 1400 ház dőlt össze.
1970, áradás a Tiszán
Az áradás Szolnok és környékén okozott jelentős károkat, ahol a gátak megrongálódása miatt nagy területek kerültek víz alá. Több ezer hektár termőföld pusztult el, és több ezer ember kényszerült otthonának elhagyására. Az áradás hatalmas veszteségeket okozott a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában is.
2006-os dunai árvíz
Az egyik legnagyobb modern kori áradás 2006 tavaszán történt, amikor a Duna rendkívül magas vízállást produkált. Budapestnél a vízszint meghaladta a 8 métert, ami komoly árvízvédelmi készültséget és munkálatokat igényelt.
2010-es tiszai árvíz
Ez az év rendkívül csapadékos volt, ami a Tisza vízgyűjtő területein jelentős áradásokhoz vezetett. A legkritikusabb helyzetek a folyó középső és felső szakaszán alakultak ki, ahol több települést veszélyeztetett a víz. A gátrendszert sikerült megvédeni, de számos mezőgazdasági terület került víz alá, és több ezer embernek kellett ideiglenesen elhagynia otthonát.
2013-as dunai árvíz
Ez volt a Duna valaha mért legmagasabb vízállású áradása Magyarországon. Budapestnél a vízszint 891 centiméterre emelkedett, ami minden korábbi rekordot megdöntött.
2020-as tavaszi áradások
A 2020-as évben is jelentős árvizek voltak a Tisza és mellékfolyói mentén, különösen tavasszal, ami szintén nagy védekezési munkálatokat igényelt.
Lehetséges negatív hatások
Megkülönböztetünk természetre és településekre gyakorolt hatásokat. Bár egy árvíznek vannak kedvező hatásai is, a teljesség igénye nélkül a kedvezőtlen hatásokról itt egy rövid lista:
A természet esetében az árvizek gyorsan mozgó vize nagy mennyiségű talajt hordhat el, ami terméketlenné teheti a földet, és károsíthatja a növényzetet. Szennyezheti a folyókat, tavakat, talajvizet, tekintve, hogy vegyi anyagokat, műtrágyákat és szennyvizet is magukkal sodorhat. Az áradás során a növények elpusztulhatnak, különösen azok, amelyek nem képesek elviselni a hosszan tartó vízborítást. Az árvíz veszélyezteti az állatok természetes élőhelyeit, vándorlás indulhat, ami nem könnyíti meg a túlélésüket, különösen a fiatal állatokét nem. Az áradás bár kedvező is lehet bizonyos vízi élőlények számára, tekintve, hogy akár új élőhelyeket hozhat létre, de a hirtelen vízszintemelkedés sok esetben káros a vízi ökoszisztémákra.
Települések, városok esetében az árvizek súlyosan megrongálhatják az épületeket, utakat, hidakat és egyéb infrastrukturális elemeket, jelentős pénzügyi kárt okozva. Az áradás károsíthatja az elektromos hálózatokat, ami hosszabb áramkimaradásokhoz vezethet, és megszakíthatja, akadályozhatja a mindennapi életben evidensnek tűnő szolgáltatásokat. Az árvizek következtében szennyezett víz elöntheti a városokat, fertőző betegségeket terjesztve. A szennyvízrendszerek túlterhelődhetnek, ami további egészségügyi veszélyeket jelent. Legrosszabb esetben a lakóépületek és ingatlanok elöntése nemcsak anyagi károkat okoz, hanem el is pusztíthatja az emberek otthonait (ez pedig átmeneti hajléktalanságot is eredményezhet). Az utak és hidak elöntése megbéníthatja a közlekedést, ami megnehezíti a mentési munkálatokat és az alapvető szolgáltatások biztosítását. Komolyabb károk esetén az emberek megélhetése is veszélybe kerülhet. Az árvíz miatt kieső munka és az okozott károk hatással lehetnek a város gazdaságára. A szennyezett víz és a hirtelen előkerülő rágcsálók fertőző betegségeket terjeszthetnek, és a szennyvízrendszerek is túlterhelődhetnek.
(A cikk célja természetesen nem a pánikkeltés, hanem tájékoztatás.)
