Donald Trump újraválasztása erős jelzést küldött a piacoknak a várható gazdaságpolitikákról. Általában mit érint egy amerikai elnökválasztás eredménye és most mit jelenthet? Illetve mi történt Obama idején?

Trump újraválasztása kapcsán az alábbiakat érdemes figyelembe vennünk:

A részvénypiac általában pozitívan reagál a kereskedelembarát intézkedésekre, mint például az alacsonyabb adókra és a deregulációra, amelyek Trump programjának középpontjában állnak. Mely ágazatok profitálhatnak ebből? Például az energiaipar, a pénzügyi szektor, az ipari és a védelmi ágazat.

Az államkötvények hozamai emelkedni szoktak a kormányzati költekezés (például infrastruktúrára) és az esetleges infláció növekedésének várakozása közepette. Az inflációs várakozások a kötvények eladásához vezethetnek, ami alacsonyabb kötvényárakat és magasabb hozamokat eredményez. Ez a „reflációs kereskedelem” az inflációval együtt növekedési várakozásokat tükröz.

Az adócsökkentési és fiskális ösztönző programokkal kapcsolatos várakozások erősíthetik az amerikai dollárt. Az infláció növekedésére irányuló várakozások a kamatlábak emelkedését eredményezhetik, ami vonzóbbá teszi az amerikai dollárt a magasabb hozamok keresői számára. Azonban az erős dollár vegyes hatással járhat, például csökkentheti az amerikai export versenyképességét globálisan.

Trump infrastruktúrára vonatkozó költekezési tervei várhatóan kedveznek az építőiparhoz, nehézgépekhez és anyagokhoz kapcsolódó ágazatoknak. Ez növekedési lehetőségeket kínál a beton-, acél-, építőipari gépek és kapcsolódó iparágak számára.

A republikánusok irányítása mellett a dereguláció új lendületet kaphat, különösen az energiaágazatban. Az olaj-, gáz- és szénipari vállalatok esetében enyhíthetik a környezetvédelmi előírásokat, ami rövid távon javíthatja a nyereségességüket. Azonban a megújuló energiaforrások számára kedvezőtlenebb lehet a környezet a csökkentett támogatások miatt.

Trump adminisztrációja várhatóan folytatja a Dodd-Frank szabályozások visszavonását, amely kedvez a bankoknak és pénzügyi szolgáltatóknak a csökkentett megfelelési költségek és a hitelnyújtás növekedése révén. Ennek eredményeként a pénzügyi részvények pozitív teljesítményt mutathatnak.

Trump katonabarát hozzáállása és a védelmi kiadások növelésére tett ígérete nagyobb állami szerződéseket jelenthet a védelmi és repülőgépgyártó vállalatoknak, amelyek várhatóan növelhetik részvényárfolyamaikat.

Trump reformtörekvései az egészségügy területén volatilitást idézhetnek elő ebben az ágazatban. Ha kormánya az egészségügyi költségek szabályozására vagy az Affordable Care Act (Obamacare) egyes elemeinek megszüntetésére törekszik, az eltérően hathat az egészségügyi szolgáltatókra, biztosítókra és gyógyszergyártókra.

Trump „America First” kereskedelempolitikája, beleértve a vámok esetleges növelését, kockázati tényezőt jelent a nemzetközi kereskedelemre épülő multinacionális vállalatok számára. A magasabb vámok növelhetik a gyártók költségeit, és kereskedelmi feszültségeket idézhetnek elő, különösen Kínával és más kereskedelmi partnerekkel. Ez a protekcionista hozzáállás megzavarhatja az ellátási láncokat és bizonytalanságot vihet a globális piacokra, növelve a volatilitást.

Bár Trump újraválasztásának rövid távú hatása a gazdasági növekedés ösztönzése és a tőkepiacok erősítése lehet az üzletbarát intézkedések révén, a hosszú távú hatás a növekedés és az infláció egyensúlyától függ. Ha a vámok és költekezés magas inflációt idéz elő fenntartható növekedés nélkül, a Federal Reserve szigorúbb kamatemelési politikára kényszerülhet, ami visszafoghatja a gazdasági bővülést. Továbbá, a kereskedelmi feszültségek folytatódása globális gazdasági terhet róhat, amely kihívásokat jelenthet azoknak az amerikai vállalatoknak, amelyek nemzetközi szinten is jelen vannak.

Mi történt Obama megválasztásakor?

Obama hivatalba lépésekor a 2008-as gazdasági válság mélypontján volt az ország. Ennek kezelésére egyik első lépéseként Obama támogatta az amerikai gazdaság megsegítésére szánt Amerikai Gazdasági és Reinvestációs Törvényt (ARRA), amelyet 2009 februárjában fogadtak el.

Obama jelentős állami támogatást nyújtott az amerikai autóiparnak (főként a General Motors és a Chrysler esetében), amely a válság idején komoly pénzügyi nehézségekkel küzdött. Az autóipari mentőcsomag megakadályozta a nagy autógyártók csődjét, és ezzel több százezer munkahelyet mentett meg.

Az egyik legfontosabb és legvitatottabb reform Obama elnöksége alatt az Affordable Care Act, ismertebb nevén az Obamacare volt, amelyet 2010-ben vezettek be.

Az Obama-kormányzat jelentős szabályozási reformokat vezetett be a pénzügyi szektorban, hogy megakadályozzák a 2008-as válsághoz vezető helyzet megismétlődését. A Dodd-Frank Wall Street Reform és Fogyasztóvédelmi Törvényt 2010-ben fogadták el, amely szigorúbb szabályozásokat vezetett be a bankok és pénzügyi intézmények számára, különös tekintettel a hitelezési és kockázatkezelési gyakorlatokra.

Obama elnöksége alatt lassan, de folyamatosan javult a munkaerőpiaci helyzet. Az elnöksége kezdetén az USA-ban a munkanélküliség meghaladta a 10%-ot, de az általa hozott intézkedések és a gazdaság lassú fellendülése révén a második ciklus végére 5% alá csökkent.

Obama egyik kiemelt célja a klímaváltozás elleni küzdelem volt. Elnöksége alatt támogatta a megújuló energiákat, és számos környezetvédelmi intézkedést hozott, amelyek elősegítették a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését.

Mit várhatunk Trumptól?

Pontosan azokat, amelyekre korábban ígéretett és amelyekből többet megvalósított. Trump elnöksége alatt az ígéretei közül több is valóra vált, különösen az adócsökkentés, a dereguláció, a bevándorlás szigorítása és a bírói kinevezések terén. Gazdaságpolitikája az adócsökkentésekre és a deregularizációra összpontosított, míg külpolitikájában és kereskedelempolitikájában protekcionista lépéseket tett, amelyek vegyes hatással voltak az amerikai gazdaságra és a globális piacokra. Ez az éra várhatóan folytatódik.